IKRÉNYI HORGÁSZEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Az Ikrényi Horgász Egyesület Közgyűlése Ikrény, 2010. április 03. napján az alábbi módosított alapszabályt fogadta el, megfelelve az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben (Etv.), valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben (Ksztv.) foglalt követelményeknek.

I.

Az Egyesület adatai

1./ Az Egyesület neve: Ikrényi Horgász Egyesület

Az Egyesület alakulási éve: 2005.

Az Egyesület székhelye: 9141 Ikrény, Gyöngyvirág u.8.

Az Egyesület levelezési címe: 9141 Ikrény, Gyöngyvirág u. 8.

Az Egyesület bélyegzője: köriratban az Egyesület neve, középen alul két csillag között az alakulás évével és felette Ikrény község címerével.

2./ Az Egyesület jogállása:

Az Egyesület önálló jogi személy, önkormányzati elv alapján, alapszabály szerint működő társadalmi szervezet, amely a Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetségének tagjaként fejti ki tevékenységét.

II.

Az Egyesület célja, tevékenysége

1./ Az Egyesület célja:

• a horgászmozgalom hagyományainak megőrzése, a horgászok érdekeinek képviselete, a horgászsport fejlesztése, népszerűsítése mellett a pihenés, a kulturált szórakozás megteremtése,
• kedvező horgászati lehetőség biztosítása,
• a szabadidő hasznos eltöltésének elősegítése, a horgászetika és erkölcs tiszteletben tartására, a természet szeretetére és védelmére való nevelés,
• az egyesületi vízterület és környéke kulturáltabbá tétele, a nyugodt pihenés, és időtöltés biztosítása,
• a fentiekben meghatározott célok folyamatos megvalósítása érdekében közhasznú szervezetként való működés a környék lakosai igényeinek kielégítésére,
• a halállomány védelme,

Az egyesület a fenti célkitűzéseinek végrehajtása érdekében:

1. biztosítja a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket, ennek keretében ismerteti a horgászattal összefüggő szabályokat és rendelkezéseket,
2. a tulajdonában vagy használatában, illetve kezelésében lévő vízterületen tervszerű halgazdálkodást folytat,
3. a tulajdonában, illetve kezelésében lévő területen az egyesület számára a Polgári Törvénykönyvben meghatározott tulajdonosi jogoknak érvényt szerez, ideértve a tulajdon és birtokvédelem szabályait is,
4. biztosítja a tanyahellyel, tanyával rendelkezők számára a birtokosi, használói jogokat,
5. megbízás, illetve felhatalmazás alapján képviseli tagjait az állami, vagy más szervek előtti eljárásban,
6. kölcsönösségi alapon kapcsolatot tart fenn más horgászérdekeltségű társadalmi szervekkel, együttműködik a víz és halgazdálkodással foglalkozó állami és gazdálkodó szervekkel,
7. segíti a hatóságokat az orvhalászat, orvhorgászat leküzdésében. Tevékenyen közreműködik a természet- és környezetvédelmi feladatok ellátásában, a vizek tisztasága és a természet védelmében,
8. lehetőséget biztosít a horgászattal összefüggő szakismeretek gyarapítására. Horgászversenyeket rendez, segíti és biztosítja a versenyzők felkészítését és részvételét a megyei és országos versenyeken,
9. kiemelt figyelmet fordít a gyermek- és ifjúsági horgászok nevelésére, aktív propaganda és szervező tevékenységet folytat az ifjúsági horgászsport fejlesztése érdekében,
10. anyagi lehetőségéhez mérten horgásztanyákat létesít és tart fenn.

2./ Az Egyesület besorolási kategóriája: közhasznú szervezet.

Az Egyesület az alábbi cél szerinti közhasznú tevékenységet végzi, az 1997. évi CLVI. tv. 26.§ c) pontja alapján:

4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

8. természetvédelem, állatvédelem,

9. környezetvédelem,

14. spot, a munkaviszonyban és polgári jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével.

Az Egyesület rögzíti, hogy a törvényben és jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, valamint biztosítja, hogy a közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más ne részesülhessen.

3./ Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel.

Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeik mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályáztatás). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

4/ Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenység: pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása.

III.

A tagsági viszony

1. Az Egyesületbe felvételüket kérhetik az ok a természetes-, illetőleg tiszteletbeli tagként azok a természetes, míg pártoló tagként azok a természetes és jogi személyek, amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják.

2. Az Egyesületi tagság formái:

1. rendes tagság,
2. tiszteletbeli tagság,
3. pártoló tagság.

    a) Az Egyesület rendes tagjává választható az a (magyar és nem magyar állampolgár) magánszemély, aki az Egyesület céljaival egyetért, kész azok megvalósításában részt venni, a belépési nyilatkozatban az Egyesület alapszabályát elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja. A rendes tagok egyrészt nagykorú tagok, másrészt azok a gyermek és ifjúsági tagok, akiknek felvételéhez bármely szülő (törvényes képviselő) írásbeli nyilatkozata szükséges.

Az Egyesületnek csak az lehet a tagja, aki nem áll horgászjegy váltásának tilalma, vagy az egyesületi tagságot kizáró büntetés hatálya alatt.

Az Egyesület tagjává választást a jelölt – az egyesület által rendelkezésre bocsátott, megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával – kérelmezheti.

A belépési nyilatkozatot az Egyesület Titkárának kell benyújtani. Ezt követően a kérelmet a titkár terjeszti a Vezetőség elé, és az Egyesület rendes tagjává választásáról a Vezetőség a kérelem benyújtását követően első ülésén egyszerű szótöbbséggel dönt. A Vezetőség határozatát írásban kell közölni a kérelmezővel, elutasítás esetén indokolással kiegészítve.

Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják. A tagok jogosultak aktívan részt venni az egyesület munkájában és tevékeny közreműködésükkel hozzájárulni az egyesületi feladatok teljesítéséhez.

Az Egyesület rendes tagjainak jogai:

• az egyesület útján jegyet igényelni,
• a horgászjegy birtokában területi engedélyt váltani és az abban feltüntetett vízterületen horgászni,
• a rendelkezésre álló keretekben és megállapított sorrendben, díjazás mellett a MOHOSZ, a megyei szövetség és az egyesület által fenntartott horgásztanyákat, horgászfelszereléseket igénybe venni.
• részt vehetnek az Egyesület közgyűlésén,
• tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen,
• választhat és választható az egyesület bármely szervébe, tisztségére, a kiskorú tagok azonban csak életkoruknak megfelelő tisztségre választhatók,
• jogosultak részt venni a Szövetség és az egyesület által rendezett tanfolyamokon, az Egyesület rendezvényein, a társadalmi szervezet tevékenységében,
• igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket,
• a Vezetőségtől, tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.

Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:

• megtartani az Alapszabály rendelkezéseit, az Egyesület szerveinek határozatait,
• védeni az Egyesület tulajdonát, teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként vállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását,
• a tagdíjat és egyéb díjakat késedelem nélkül befizetni az Egyesület pénztárába,
• a horgászatra vonatkozó szabályaikat, rendet, továbbá az egyes vízterületekre hatályos korlátozó intézkedéseket betartani és betartatni,
• a fogási eredménynaplót az előírás szerint vezetni és minden évben a vezetőség által előírt határidőben leadni,
• a vizek tisztasága felett őrködni és az esetleges vízszennyezéssel kapcsolatos észrevételeket az Egyesület vezetőségével haladéktalanul közölni,
• az Egyesület szervei és az ellenőrzésre feljogosított személyek ellenőrzéseit még tanyáján vagy tanyahelyén is köteles eltűrni,
• a horgászat etikai szabályait betartani.

Az a tag, aki a fogási napló leadási kötelezettségének elfogadható indokok nélkül az előírt határidőre nem tesz eleget, arra a horgászrendben megállapított szankciók vonatkoznak. Az a tag, aki az előírt határidőn belül tagdíj és egyéb fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az egyesületi területi engedélyt nem kaphat és egyéb esetleges hátrányokkal is számolhat.

b) Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet – a Vezetőség felkérése alapján – az az egyesület tevékenységgel összefüggő, bármely területen kiemelkedő eredményeket elért személy, aki a horgászat, illetőleg az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit elsősorban támogatja (anyagilag, avagy szakmai, erkölcsi, elvi támogatásával). A tiszteletbeli taggá választásra az Egyesület Vezetősége tesz javaslatot a Közgyűlés számára. Ilyen javaslat előterjesztését az Egyesület tagjai is kezdeményezhetik. A tiszteletbeli taggá választásról a közgyűlés dönt. A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatók. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga nincs, mentesül a tagdíjfizetési kötelezettség alól, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval. Az Egyesület keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek tiszteletbeli tisztségre választhatók (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök).

c)    Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magán- vagy jogi személy, aki, illetőleg amely az Egyesület tevékenységét alkalmanként, avagy rendszeresen és folyamatosan, anyagilag és/vagy erkölcsileg támogatja, de az Egyesület munkájában rendes tagként nem kíván részt venni.

A pártoló tagok felvételéről a Vezetőség előterjesztése alapján a közgyűlés dönt. A jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja. A pártoló tag (képviselője) részt vehet az Egyesület testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval, még azzal a kivétellel, hogy tagdíj fizetésére nem köteles, csak az általa vállalt hozzájárulás teljesítésére kötelezhető.

3./ A tagsági viszony megszűnik:

• elhalálozással, jogi személy esetén annak megszűnése által,
• a tag kilépésével, amelyet a Vezetőséghez kell írásba bejelenteni (a tagsági viszonyt a kilépést tartalmazó írásbeli nyilatkozat vezetőséghez benyújtásával egyidejűleg szűnik meg – az önkéntesség érvényesülése érdekében),
• a tag törlésével, amennyiben a tag a tagdíjjal, vagy egyéb fizetési kötelezettségével hátralékban van és tartozását a vezetőség (elnök) írásbeli felszólításában megjelölt határidőre nem egyenlíti ki, a vezetőség a tagot törli a tagság soraiból (a tagsági viszonyt megszüntető vezetőségi határozattal),
• közgyűlés által hozott kizáró határozattal, ha a tag az alapszabály megsértésével az egyesületnek erkölcsi vagy anyagi kárt okoz, illetve az a tag zárható ki, akinek a bűnösségét valamely bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerős határozatával megállapította, ezáltal az egyesületi tagságra méltatlanná válik.

A tagság megszűnése esetén a már befizetett tagdíj (és egyéb befizetések) nem igényelhető vissza.

IV.

Az Egyesület szervezete és tisztségviselői

1./ Az Egyesület szervei:

1. Közgyűlés,
2. Vezetőség,
3. Felügyelő Bizottság,
4. Fegyelmi Bizottság.

A Vezetőség és a Felügyelő bizottság tagjai nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói (Ptk.). A Vezetőség, valamint a Felügyelő és Fegyelmi bizottság tagjait ötévi időtartamra választja a közgyűlés nyílt szavazással. Megválasztottnak az minősül, aki sorrendben a legtöbb szavazatot kapta.

A választott tisztségviselők csak azok lehetnek, akik nincsenek eltiltva a közügyek gyakorlásától, továbbá megfelelnek az Etv. 8.§(1) bekezdésében foglaltaknak.

 

a)      A Közgyűlés

A Közgyűlés az Egyesület legfelsőbb szerve, mely a tagok összességéből áll.  

A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület évente egyszer tart. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját, továbbá napirendet. Rendkívüli közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli.

A Közgyűlést az elnök  írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek. A Közgyűlés ülései nyilvánosak.

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak 50% + 1 fő jelen van. Ha a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlésre az alábbi szabályok vonatkoznak: A megismételt közgyűlés a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes, ha azon körülményre, hogy a megismételt gyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, már az eredeti meghívóban felhívták a figyelmet, valamint az ismételt közgyűlés időpontja az eredeti közgyűléssel együtt kitűzésre kerül, és az eredeti napirendi kérdésekben az eredeti napra és helyszínre történik a meghívás. A mennyiben a megismételt közgyűlést más napra hívják össze – amelyet az eredetitől számított 30 napon belülre kell összehívni -, erről a tagokat az általános szabályok szerint, külön kell értesíteni.

Ekkor a meghívóban a tagságot arról kell tájékoztatni, hogy az ismételt közgyűlés megtartására az eredeti közgyűlés határozatképtelensége miatt, az eredeti napirendi pontok tekintetében kerül sor, amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes és megtartható.

A Közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén a titkár elnököl.

A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója /Ptk. 685. § b) pont/, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

• kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
• bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlésen az elnök által 2 felkért tag hitelesít. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, idejét, a közgyűlésen résztvevők számát, a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a döntés támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét is).

A jegyzőkönyvekről nyilvántartást kell vezetni (lefűzve, sorszámozva) amely nyilvántartás vezetéséről a titkár gondoskodik.

A közgyűlési határozatban érintetteket a döntésről – távollétük esetén – 15 napon belül levélben (ajánlott postai küldeményként feladva) értesíteni kell. Az Egyesület a közgyűlési határozatok tartalmát és hatályát – ha azok személyiségi jogot nem sértenek – az éves beszámolóban és saját honlapján nyilvánosságra hozza, valamint a székhelyén kifüggeszti.

Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.

A közgyűlési határozat érintettekkel való közlése, nyilvánosságra hozatala és az iratbetekintés biztosítása a titkár feladata.

Az Egyesület a helyi önkormányzat hirdetőtábláján és saját honlapján keresztül nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. A közlést a közgyűlés időpontját követő 15 napon belül kell megtenni. Felelős az Egyesület elnöke. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:

• az alapszabály elfogadása és módosítása,
• a vezetőség és a tisztségviselők, a felügyelő és fegyelmi bizottság tagjainak, továbbá a megyei sporthorgász szövetségbe közgyűlési küldöttek megválasztása, visszahívása,
• vezetőség, illetve felügyelő bizottság beszámolójának elfogadása,
• a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása és az ezzel egyidejűleg elkészített közhasznúsági jelentés elfogadása az 1997. évi CLVI. törvény 19.§ alapján (VIII. fejezet), az éves beszámoló elfogadása nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik,
• az Egyesület más szervezettel való egyesülése, szétválása, valamint feloszlásának kimondása,
• az Egyesület költségvetésének megállapítása, a vezetőség felhatalmazása az éve tagdíj megállapítására és a költségvetés keretében az egyes rovatok közötti átcsoportosításra,
• határoz a Vezetőség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet a Vezetőség köteles képviselni, meghatározza az egyesület tárgyévi munkáját, feladatait,
• tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat,
• a pártoló tag, tiszteletbeli tagfelvétel, a vezető tisztségviselők választása, visszahívása,
• a vezetőség, a felügyelő bizottság által hozott határozatokkal szembeni fellebbezési jogorvoslat elbírálása, az esetleges jog-vagy alapszabályba ütköző határozatok felülvizsgálata,
• felügyelő bizottság beszámoltatása,
• horgászrend megállapítása a tulajdonában, kezelésében lévő vízterület és közvetlen környékére vonatkozóan,
• döntés mindazokban az ügyekben, amelyet az Alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal.

A közgyűlés törvénysértő határozatát bármely tag – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróságon megtámadhatja.  A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróág azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

b)      A Vezetőség

Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat választott ügyintéző szerve, a Vezetőség látja el, amely gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, biztosítja a két közgyűlés közötti időszakban az egyesületi munka folyamatosságát.

A Vezetőségnek 6 tagja van:

ba) az Egyesület elnöke

bb) az Egyesület alelnöke

bc) az Egyesület titkára

bd) a tógazda (horgászmester)

be) az Egyesület gazdasági felelőse

bf) az Egyesület ifjúsági felelőse

A vezetőség tagjainak megbízatása 5 (öt) évre szól.

A vezetőségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg, a felügyelő bizottság elnökét pedig minden esetben meg kell hívni.

A Vezetőség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente kétszer tartja. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt a vezetőség tagjainak 1/3-a az ülés céljának és okának megjelölésével kéri, illetőleg ha az egyesület elnöke szükségesnek tartja.

A Vezetőség üléseit az elnök hívja össze írásban (akadályoztatása esetén a helyettesítéssel megbízott vezetőségi tag). Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a vezetőségi tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés napirendi pontjairól leírást kapnak. A vezetőségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult vezetőségi tagoknak legalább 50%-a + 1 fő jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. A Vezetőség ülései nyilvánosak.

Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 15 napon belül – a Vezetőséget ismételten össze kell hívni.

A vezetőségi ülésekről feljegyzést (nyilvántartást) kell vezetni, mely tartalmazza annak időpontját, helyét, döntései tartalmát, azok hatályát, valamint a döntések szavazati arányait, a döntés támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét is).

A jegyzőkönyvekről, feljegyzésekről nyilvántartást kell vezetni (lefűzve, sorszámozva) amely nyilvántartás vezetéséről a titkár gondoskodik.

A Vezetőség döntéseit, határozatait a titkár az ülést követő 15 napon belül írásban, igazolható módon közli az érintettekkel, valamint – ha azok személyiségi jogot nem sértenek – az önkormányzat hirdetőtábláján és az egyesület saját honlapján nyilvánosságra hozza, székhelyén kifüggeszti.

A Vezetőség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

A Vezetőség feladatai:

• biztosítja az Egyesület működését,
• előkészíti a közgyűlést, kitűzi annak időpontját, összeállítja és elkészíti tárgysorozatát,
• szervezi a közgyűlési határozatok végrehajtását,
• tulajdonosi, kezelői jogokat gyakorol a horgászegyesület vagyona felett,
• gazdálkodik a közgyűlés által megállapított költségvetési keretben, a költségvetés egyes rovatain belül átcsoportosíthat,
• határoz a rendes tagok felvétele, törlése és kizárása tárgyában,
• meghatározza a vezetőség egyes tagjainak feladatkörét,
• rendszeresen gazdálkodik az egyesület tulajdonában, kezelésében lévő területen, gondoskodik a vízterületek halasításáról,
• kitűzi a horgászversenyek, valamint más rendezvények időpontjait, kiírja a verseny feltételeit, kijelöli rendezőit, az érintettekkel előzetesen egyezteti az egyesület versenycsapatát, gondoskodik a győztesek díjazásáról,
• a költségvetés keretében előirányozza a vezetőség tagjainak tiszteletdíját, dönt az eseti megbízottak díjazásáról,
• szükség szerint a felmerülő feladatok ellátására szakbizottságokat hoz létre.

A Vezetőség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá. A Vezetőség döntéseiről két közgyűlés között tájékoztatja az Egyesület tagjait.

Az Egyesület tisztségviselői (vezető tisztségviselői):

ba) elnök

bb) alelnök

bc) titkár

bd) gazdasági felelős

be) tógazda (horgászmester)

bf) ifjúsági felelős

bg) felügyelő bizottság tagjai (3 fő)

bh) fegyelmi bizottság (3 fő)

A vezető tisztségviselőkkel szemben nem állhat fenn a közhasznú szervezetekről intézkedő 1997. évi CLVI. tv. (Ksztv.) 9.§-ának bekezdésében meghatározott összeférhetetlenség, mely szerint a közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A megválasztott vezető tisztségviselők tudomásul veszik, hogy a Vezetőség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója /Ptk. 685. § b) pont/, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

• kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
• bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás (Ksztv. 8.§ (1) bekezdés a)-b)).

Az Egyesület tisztségviselői bizalmatlansági indítvány alapján visszahívhatók. Az indítványban rögzíteni kell annak okát. A bizalmatlansági indítvány indoka csak a következő lehet: a tisztségviselő az alapszabályban előírt bármely feladatát nem látja el.

ba) Az Egyesület elnöke:

• Az Egyesület reprezentatív vezetője, képviseli az Egyesületet a hatóságok, más szervek és harmadik személy előtt.
• Irányítja és ellenőrzi a vezetőség és tisztségviselők tevékenységét, az Egyesület működését.
• A Vezetőség egyes tagjai részéra eseti jelleggel képviseleti megbízást adhat.
• Össze hívja és előkészíti a titkárral együtt a közgyűlés és a vezetőég üléseit, melyeket vezeti, azok határozatai végrehajtásáért felelős.
• Utalványozási joggal rendelkezik a költségvetés keretei között.
• Eljár a Vezetőség által átruházott hatásköri ügyekben.

Megszervezi és ellenőrzi a testületi szervek határozatainak a végrehajtását, őrködik az egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű tevékenysége felett.

bb) Az Alelnök látja el az előző pontban meghatározott feladatokat az elnök távollétében vagy akadályoztatása esetén.

bc) Az Egyesület titkára:

• Gondoskodik az adminisztrációs feladatok ellátásáról: gondoskodik a közgyűlési és vezetőségi ülési jegyzőkönyvek elkészítéséről, vezeti az elnökségi ülések feljegyzéseit, nyilvántartja a hivatalos levelezéseket.
• Előkészíti a Közgyűlés és Vezetőség elé kerülő előterjesztéseket.
• Szervezi az egyesület rendezvényeit.
• Segíti az egyesület elnökét feladatai ellátásában, elvégzi az elnök által átruházott feladatokat.

bd) Az Egyesület ) gazdasági felelőse:

• Intézi az egyesület gazdasági ügyeit, az egyesület vagyoni helyzetéről a közgyűlésnek, az elnöknek és a vezetőségnek beszámol.
• A pénz- és vagyonkezelésről előírásszerű nyilvántartást vezet.
• Előkészíti az évi költségvetést, a számviteli előírásoknak megfelelő beszámolót és azokat a vezetőség, továbbá a közgyűlés elé terjeszti.

be) A tógazda (horgászmester)

• Szervezi és irányítja az Egyesület kezelésében lévő vízterületek halgazdálkodását,
• Értékeli a halfogást, a halgazdálkodást, javaslatot tesz az üzemtervre és a vízterületek horgászrendjére.
• Szakmai segítséget nyújt a Horgászegyesület kezelésében lévő vízterületek halgazdálkodásához, közreműködik a halivadék beszerzésével összefüggő feladatokban.

Szervezi és összefogja a víz- és környezetvédelemmel kapcsolatos aktuális feladatokat, melyekről tájékoztatja az Egyesület Vezetőségét.

• Szoros kapcsolatot alakít ki az illetékes vízügyi, természet és vagyonvédelmi hatóságokkal.
• Figyelemmel kíséri az Egyesület horgászkezelésben lévő vízterületét, vízminőségének alakulását, szükség szerint eljár az illetékes szerveknél, kezdeményezi a szükséges vizsgálatok elvégzését.
• Az Egyesület főellenőre.
• Észleléseiről, tapasztalatairól beszámol a Vezetőségnek.
• A megyei versenynaptár figyelembevételével szervezi az Egyesület házi versenyét.
• Előkészíti és irányítja a háziverseny lebonyolítást és ügyel annak sportszerű tisztaságára.
• A háziverseny során külön figyelmet fordít a gyermek- és ifjúsági versenyzők szereplésére.
• Az ifjúsági felelőssel egyetértésben jelölik ki a legeredményesebb gyermek és ifjúsági horgászokat, akik az Egyesületet képviselik a megyei versenyen, illetve ifjúsági táborban.

bf) Ifjúsági felelős:

• Megszervezi és lebonyolítja az Egyesület ifjúsági és gyermek rendezvényeket.
• Segíti az Egyesület ifjúsági tevékenységét, szükség szerint javaslatokat dolgoz ki az Ifjúsági munka fejlesztéséhez.
• Javaslatot terjeszt elő az ifjúsági táborozásra (a házi versenyen elért eredmények alapján).
• Munkajáról az Egyesület vezetőségének tartozik beszámolni.
• Munkáját annak tudatában végzi, hogy a mai gyermek és ifjúsági horgászok fogják képezni a jövővhorgásztáborát.
• Az ifjúsági és gyermek horgászokat felkészíti a versenyekre elméleti és gyakorlati ismeretek terén. Ennek érdekében házi, elméleti és technikai versenyt rendez.
• A háziverseny során külön figyelmet fordít a gyermek- és ifjúsági versenyzők szereplésére.
• A horgászmesterrel egyetértésben jelöli ki a legeredményesebb gyermek és ifjúsági horgászokat, akik az Egyesületet képviselik a megyei versenyen, illetve az ifjúsági táborban.

bg) Felügyelő bizottság:

• A felügyelő bizottság elnökét és 2 tagját a közgyűlés választja.
• A bizottság tagjai egyidejűleg  az egyesületen belül más tisztséget nem viselhetnek.
• Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki

1. a vezető szerve elnöke vagy tagja,
2. a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
3. a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat -, illetve
4. az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója,
5. a közhasznú szervezetekről szóló törvény 9.§ (1) bekezdésben foglaltak alapján ki van zárva.
6. A felügyelő bizottságszükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.

A bizottság üléseit annak elnöke hívja össze írásban (akadályoztatása esetén a helyettesítéssel megbízott bizottsági tag). Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés napirendi pontjairól leírást kapnak. A bizottsági ülés akkor határozatképes, ha mindhárom tagja jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A bizottsági ülések nyilvánosak. Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 15napon belül -  a felügyelő bizottságot ismételten össze kell hívni.

A bizottság jogosult és köteles ellenőrizni az egyesület gazdálkodását,   költségvetésének, a testületi szervek határozatainak végrehajtását – közgyűlés kivételével - az egyesület szerveinek törvény és alapszabályszerű működését, évente pedig a pénzt és anyagkezelést, a bizonylati fegyelmet.

A bizottság, ha hiányosságot állapít meg, arról a vezetőséget, súlyosabb esetben a közgyűlést tájékoztatja.

A bizottság elnöke tanácskozási joggal jogosulta vezetőség ülésein részt venni, észrevételi és indítványtételi jog illeti meg. Köteles a végzett munkáról a közgyűlésen beszámolni.

A bizottság munkaterv alapján dolgozik, melyet maga állapít meg

Az 1997. évi CLVI. törvény 11.§-a alapján:

a)  a felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását, melynek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja;

b)  a felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha a jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik;

c)  a felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

-   a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek   megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

        -  a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel;

d)  az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni, mely határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult;

e)  ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervezetet.

bh) Fegyelmi bizottság:

• A fegyelmi bizottság elnökét és tagjait a közgyűlés választja. A Fegyelmi Bizottságnak a Közgyűlés által megválasztott három tagja van.
• A bizottság tagjai egyidejűleg az Egyesületen belül más tisztséget nem viselhetnek.
• A bizottság első fokon eljár az egyesület tagjaival szemben, halászati, horgászati vétség esetén.
• A Bizottság eljárásban az Egyesület Fegyelmi Szabályzat 2. §-ában meghatározott fegyelmi vétség esetén annak 3. §-ában meghatározott fegyelmi büntetéseket alkalmazhatja. Az Egyesület tagja és tisztségviselője magatartására a Fegyelmi Szabályzat mellékletét képező etikai szabályzat rendelkezései is irányadóak.
• A bizottság időszakonként a vezetőséget tájékoztatja az egyesület fegyelmi helyzetéről és a felelősségre vonási gyakorlatról.
• Közgyűlésen beszámol az éves munkáról.
• A Bizottságot legalább évente egyszer össze kell hívni. A bizottságot a Bizottság elnöke meghívó megküldésével a napirend egyidejű közlésével hívja össze. Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

V.

Az egyesület képviselete

 

Az egyesület önálló képviseletére az elnök jogosult. A Ptk. 29. § (3) bekezdése értelmében az egyesület nevében aláírásra a képviselője, azaz az elnök jogosult, a bankszámla feletti rendelkezéshez ezért minden esetben az elnök aláírására van szükség.

VI.

Az Egyesület gazdálkodása

1./ Az Egyesület vagyonát a külön nyilvántartásban megjelölt ingatlanok, ingóságok, készpénz és követelések alkotják.

2./ Az Egyesület céljai, feladatai megvalósításhoz szükséges pénzeszközöket az alábbi forrásokból kívánja biztosítani:

• önkormányzati támogatás, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás illetve adomány,
• gazdálkodó és társadalmi szervezetek, magánvállalkozók támogatása,
• tagdíjak, pártoló tagok hozzájárulásai,
• rendezvények bevételei, területi jegybevételek, napi jegybevételek,
• a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
• pályázati (állami-és egyéb) források,
• egyesületi szolgáltatások bevételei,
• egyéb bevételek.

3./ Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat.

4./ Az Egyesület a gazdálkodás során elért eredményét nem oszthatja fel, céljainak megfelelő tevékenységre fordítja.

Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok az egyesület tartozásaiért a tagdíjon felül saját vagyonukkal nem felelnek.

5./ Az Egyesület pénzforgalmát a vezetőség által megállapított pénzintézetnél bonyolítja. A vagyon jogszerű felhasználásáért a vezetőség a felelős.

6./ Az Egyesület – közhasznú szervezeti jellegére tekintettel – a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

7./ Az Egyesület megszűnése estén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik. Az Egyesület megszűnik, amennyiben a Közgyűlés 2/3-os többséggel kimondja a feloszlást vagy más társadalmi szervezettel való egyesülést. Az Egyesület megszűnik akkor is, ha a bíróság feloszlatja, vagy a megszűnését megállapítja. Megszűnés esetén a fennmaradó tiszta vagyon csak horgászati célokra használható fel.

VII.

A nyilvántartási szabályok

Az Egyesület – tekintettel a közhasznúságra – a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.

Az egyesület bevételeit a VI. fejezet 2./ pontja tartalmazza.

Az egyesület (mint közhasznú szervezet) költségei:

1. a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)
2. az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),
3. a vállalkozási tevékenység végzése érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),
4. a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

Az egyesület, mint közhasznú szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

VIII.

A beszámolási szabályok

Az egyesület közhasznú szervezetként köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.  A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A közhasznúsági jelentés tartalmazza:

1. a számviteli beszámolót (e rendelkezés az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti),
2. a költségvetési támogatás felhasználását,
3. a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
4. a cél szerinti juttatások kimutatását,
5. a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,
6. a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,
7. a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

Az egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. A közhasznúsági jelentést a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-ig a helyi sajtóban közzéteszi (saját honlap megléte esetén azon teszi közzé).

IX.

Az egyesület felügyelete

Az Egyesület működése felett a törvényességi felügyeletet – az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 14. § (1) bekezdése alapján – az ügyészség gyakorolja.

Jelen közhasznú egyesület feletti adóellenőrzést az állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti belső ellenőrzési szervezet, a törvényességi felügyeletet pedig – a közhasznú működés tekintetében – a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

X.

Vegyes és záró rendelkezések

Az Egyesület bírósági nyilvántartással jött létre.

A fenti alapszabály – figyelemmel az egyesület közhasznú jogállására – részletesen és tételesen tartalmazza a közhasznú szervezetekre vonatkozó előírásokat, így legelső sorban is a Ksztv. 4. § (2) bekezdése érdekében a Ksztv. 7. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott kötelező rendelkezéseket.

A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvén, valamint a Ptk. vonatkozó rendelkezései, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.

Ezt a módosított alapszabályt az Egyesület Közgyűlése 2010. április 03. napján fogadta el.

Ikrény, 2010. április 03. napján

Somogyi Fernc s.k.

elnök